Vélemény
Gimnáziumi biológia tanárom, Marci bácsi bizonyára meglepődne, hogy cikket merek írni ilyen-olyan állatokról! Kétkedése jogos {lenne}, ám a 70-es évek óta azért engem is sétáltattak ebek, s megfordultam néhány Zooban Lipcsétől Berlinig. Nyugi, ezúttal nem az 1844-ben megnyílt Spree-parti intézmény állományáról lesz szó, hanem a 3,8 milliós metropoliszban szabadon {maszk nélkül!} éldegélő lényekről
|
Ábel vagyok a gyógyszerek rengetegében. Ezért arra gondoltam, megkérdezem a gyógyszerészemet arról, hogy megkérdezhetem-e a háziorvosomat arról,járjak-e még hozzá? És mit kezdjek a televízióból rám ömlő és vény nélkül kapható gyógyhatású termékek rám zúduló reklámesőjével? Mit esővel? Záporral, zivatarral, felhőszakadással, cunamival! Ideje nyíltan beszélni hát a hüvelyszárazságról, a székrekedésről.
|
Egy korrupt államtitkárt kapott ajándékba a választások előtt az ellenzék, s hogy a disznó még kövérebb legyen, végrehajtók is benne vannak, akik embereket semmiztek ki, olcsón elárverezett lakásaikat vásárolták fel és mint kiderült, egyetemi vizsgákat is csaltak Völnerék.
|
Most lenne 120 esztendős Marlene Dietrich, aki a Szajna-partján hunyt el. Anno, '92 tavaszán az Esti Hírlapban jelent meg berlini tudósításom a Spree-metropolisz híres szülöttének temetéséről. A második világháború küszöbén amerikai állampolgárságot kapott művésznő személyisége a béke évtizedeiben is megosztotta a német társadalmat. Én kedveltem!
|
Csípős hírt közölt a Makói Csípős: 24 oldalon összesen 54 alkalommal szerepel fotókon Farkas Éva Erzsébet, Makó fideszes polgármestere a település önkormányzati lapjában, a Makói Hírek című újságban. Na és? Mégsem Szerénkéről van szó a Frakk című rajzfilmsorozatból. Nem mindenki oly szerénke, hogy ne lássa vissza magát ötvennégyszer ama huszonnégy oldalon. Ha egyszer ez a valaki Valaki, a hírelők vegyék tudomásul: az élet édes, nyalni kell. S lehet, hogy a makói polgárok e mestere úgy véli, minden polgármester annyit ér, ahányszor megjelenik a saját lapjában.
|
A szerbek nem szeretik vesztesen elhagyni a pályát, s ezért is volt számukra kudarcos a múlt hét, hiszen Novak Djokovicot hazaküldték Ausztráliából és a szerb férfi kézilabda válogatott vereséget szenvedett a horvátoktól. A szerb sajtó azóta is hecceli a polgárokat, s maga Vucic elnök mutat rossz példát, igaz ő ugyanúgy kedveli a háborús helyzeteket, mint magyar barátja, Orbán Viktor.
|
Sajnos ritkán látni Közép-Európa útjain veterán szovjet, lengyel, csehszlovák és keletnémet típusokat. Azt gondolhatnám, hogy kihaltak ezek az autók. Igen, ám, de a 2020/2021-es koronás korszakban seregnyi oldtimer találkozó maradt el. Nos februárban a Bremen Classic Motorshowt talán megtarthatják!
|
Olykor elég szörnyű képeket látni a fővárosban. Rongyos paplanokban, becsomagolt fejjel aludni próbálnak emberek. A fejük körül lépkednek a járókelők, akik, ha nem néznek le a földre, még rájuk is taposhatnak. Ez a bizonyos szakaszos alvás azt jelenti, hogy annyira fáradtak már az egész napos ide-oda gyaloglástól, hogy szinte süketen elájulnak a körülöttük zajló világban.
|
Főszereplők: Sidney Poitier és Peter Bogdanovich. A filmhistória két önálló fejezetét író színész és a rendező az új év első napjaiban hunyt el Los Angelesben. Színjátékosként, illetve direktorként váltak legendává, messze túlmutatva a hollywoodi álomgyáron. A bahamai születésű Poitier a Megbilincseltek című filmjével játszotta be magát a köztudatba, a szerb származású Bogdanovich Az utolsó mozielőadás rendezésével. Igaz, manapság mindkettejüket csak ritkán vetítik, mégis elfelejthetetlenül részesei a film világtörténetének.
|
Tölgyessy Péter a 444.hunak adott egy terjedelmes interjút és úgy tűnik, elvesztette a fonalat, mert olyanokat mond, mint a Fidesz elemzői, akiket nem különösebben zavarnak a tények, vagyis náluk mindig Orbán győz. Tölgyessy sem tud elszakadni a NER-től, így rendesen feladta a labdát Farkasházynak,aki szétcincálta az egykori SZDSZ-Fidesz képviselőt.
|
Kedveltem a pilseni születésű slágersztárt, aki nyáron 82 gyertyát fújhatott volna el tortáján. 2019-ben még vidám hangulatban duettet is dalolt Karel Gott tini lányával. Ám Charlotte Ella és testvérei röviddel később félárvák lettek: 26-27 hónapja ősszel elragadta a halál tehetséges édesapjukat.
|
A folytatás már pártállástól függő: ... elmehetne ez meg az a pitába. Merthogy itt a politmulatós. Piros volt a paradicsom, nem sárga/ Magyarország előre megy, nem hátra! – szól az intelligens kampánynóta a lagzis zenekultúra legnagyobb örömére. Azért mi is besegítünk: Nem drága a paradicsom, sőt olcsó/ Magyarország sohasem lesz az utolsó! Új műfaj született hát: a politmulatós s persze, várunk a vénégy verbunkra, esetleg a nerlakodalmas zenére, vagy a hatvanpusztai csárdásra, a felcsúti lassúra.
|
Az egyik Alkotás úti ház tűzfalán egy hatalmas Karikó Katalin festménnyel találjuk magunkat szembe. S a kép felirata is messziről olvasható, miszerint "A jövőt a magyarok írják". Mindig elámulok e nagyzolás láttán, hiszen semmi alapja nincs az állításnak, sőt Magyarország az utóbbi években visszafelé megy az időben, ósdi eszméket melegít fel, amelyeknek a jövőhöz aztán igazán semmi köze.
|
Micsoda szenzációs ország vagyunk! Olykor az a legfontosabb nekünk, hogy keressünk egy áldozatot és azt kiáltjuk: „Könyörgöm, akasszuk fel!” mint a Valahol Európában című filmben is sokszor elhangzik. Máris megindul a roham, felsorakoznak a végrehajtók, őket megelőzve a tervezők, a célt ismerjük, benépesül a küzdőtér, a potenciális áldozat pedig vagy elmenekül, vagy állva hal meg, mint a fák.
|
További írások a rovatban
kérem várjon...
|