Zene és show

A világváros szívében szeptember második vasárnapjáig várja az érdeklődőket a „Richard Wagner és a német érzés” című kiállítás. A Deutsches Historisches Museum időszaki tárlatának különös aktualítást ad, hogy egy friss tanulmány szerint Berlinben közel háromszáz olyan utca, tér van, mely antiszemitizmussal vádolható személyiségekről – főleg férfiakról – kapta elnevezését. „Természetesen” a 3,8 milliós Havel-metropoliszban – ahol négy operaház csábítja a zenebarátokat – földalatti állomás is őrzi a 19. századi zseni emlékét, miként Richard-Wagner-Platz is van a nyugati városrészben.

A Lipcséből – az ottani napóleoni csata évében – világhódító útjára indult muzsikus-üzletember, zeneszerző, dirigens, színpadi rendező, költő, író, hetven esztendőnyi életének, illetve pályafutásának olyan kevésbé ismert momentumaira is rávilágít a Német Történeti Múzeum új szárnyában (Pei Bau) megtekinthető kiállítás, mely szorosan összefügg a kor forradalmi, nemzeti szellemiségével. Az érzelmekkel muzsikájában és írásaiban is játszadozó, hiú, öltözékében, szakállával extravagáns mester sikere a művészet, s az alkotók társadalmi fontosságát is felveti. A sajtó és a zenekritika révén mind többekhez eljutó (kulturális) információk persze anno elsősorban a felsőbb polgári, nemesi rétegek érzéseire, gondolkodására voltak hatással. Ez igaz az európai forradalmak elcsitultával, a 19. század derekán – először álnéven – megjelent wagneri cikkre is, melynek címe „A zsidóság a zenében” volt. A heves antiszemita kirohanásokkal teletűzdelt írás 1869-ben immáron a komponista szerzősségét felvállalva, kibővítve brossúraként is napvilágot látott... Az időnként „nevetséges anyagi gondokkal viaskodó”, 166 centi magas Wagner már fiatalon meg volt győződve saját zsenialításáról: „Ötven év múlva uralni fogom a világ zenei életét” - jósolta egykoron, a Velencében 1883 februárjában elhunyt korábbi udvari zenész és ünnepelt színpadi reformátor. Hm. 2022-ben úgy tűnik, hogy igaza lett!