Iránytű a púderben
| Bajnóczy Bella - 2022. 07. 02. 8:46:58 |
|
iránytűt rejtett a púderkészlet, szükség esetére ciánkapszulát a nyakban lógó medál. Mindez kötelező kelléke volt a brit női ügynökök felszerelésének, akiket 1944-ben átdobtak Franciaország megszállt területére, hogy a francia ellenállókkal együtt előkészítsék a terepet a szövetségesek inváziójára. Ezekről a női ügynökökről szól az amerikai Pam Jenoff Elvesztek Párizsban című, történelmi tényeken alapuló fikciója.
New Jersey Rutgers Egyetemének jogászprofesszora kalandos és titkos ügyekben is sikerszerzőnek számít, mindenesetre az élményei sem esnek messze az efféle históriáktól, hiszen dolgozott a Pentagonnál, a Külügyminisztériumban, ez utóbbi képviseletében ő felelt Lengyelországban a Holokauszttal kapcsolatos megemlékezésekért. Talán nem véletlen, hogy e legújabb regényében a cselekmény egyik mellékszálában az amerikai bevándorlási ügyvéd holokauszttúlélők, köztük egy hollandiai árva kisgyerek amerikai letelepedését intézi. Az Elvesztek Párizsban főszereplői persze azok a lányok és asszonyok, akiket a brit Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége dobott át Franciaország megszállt területeire, hogy titkos akciókkal, szabotázsokkal nehezítsék meg a németek dolgát, lassítsák a lőszergyártásukat a francia üzemekben, akadályozzák a nácik vasúti szállításait – ezzel is segítve a szövetséges erők inváziójának előkészítését. A SOE (Special Operations Executive) Churchill titkos hadseregének számított, amely Európa hadszínterein a szabotázsakcióktól az ellenállási mozgalmak szervezéséig, támogatásáig akciózott.
Az Elvesztek Párizsban a SOE női ügynökeinek világába viszi az olvasót. Erre specializálódott fejvadászok egész Nagy-Britanniában kutattak olyan lányok után, akik alkalmasak lehetnek elsősorban futár és rádiós feladatok ellátására a lebukás veszélyével fenyegető körülmények között, a Gestapo és a német kémelhárítás által szigorúan ellenőrzött terepen. A történetek valós eseményeken alapulnak, az ügynöki munkára vállalkozó fiatal nők kiképzésének felidézése sem a fantázia szüleménye. A skóciai kiképző táborban a jövendő és új személyazonosságot kapott ügynökök csak franciául beszélgethetnek, francia koszton tartják őket, esetleges „angolos” fogtöméseiket kicserélik „franciásra”, s nemcsak rejtjelezésre, kódfejtésre tanítják őket, de francia stílusú ruhafoltozásra, s arra is ügyelniük kell az étkezés végén, hogy a franciák kenyérrel törlik ki a tányért valamely szaftos étel elfogyasztása után.
Pam Jenoff háborús fikciója 1946-ban, Manhattanben indul, ahol a főszereplő Grace Healey elhagyott bőröndöt talál New York központi pályaudvarán. Felnyitja a gazdátlan csomagot és halomnyi fényképet talál benne, melyekről kideríti, hogy a SOE egykori titkos női ügynökeit ábrázolják. A mindvégig izgalmas sztori több szálon is fut. Egyrészt visszamegyünk az időben, megismerjük a kiválasztott ügynökök előéletét, kiképzését és azt, hogy mi történt velük a megszállt Franciaországban, másrészt részesei lehetünk egy jelen idejű történésnek, Grace Healey szabályos és szabálytalan nyomozásának. Melynek során igyekszik rájönni, kik szerepelnek a fényképeken, milyen sors várt rájuk, melyiküket miért árulták el, hogyan buktak le, vagy miképpen sikerült túlélniük a túlélhetetlent.
A feszültséget a kettős és szikár cselekményvezetés, amelynek fejezetcímei azonosak a főszereplők keresztneveivel. Ez a trükk pedig alkalmas arra, hogy folyamatosan fenntartsa az olvasó érdeklődését és szinte megköveteli, hogy nehezen hagyja abba a történet követését. Az Elvesztek Párizsban regénycím kissé suta, miként az eredeti, amely Párizs elveszett lányairól regél, ám mindaz, ami a cím után következik, tömény izgalom, rejtély. A megfejtést, a titkok nyitját valóban szinte az utolsó oldalakon adja közre Pam Jenoff, aki ezzel a könyvével tovább erősítette sikerszerző-státuszát. (Agave Könyvek)
Fotó: -a-