RSS Feed

Bodrogi: szeretem, ha tele a kenyereskosár

Gantner Ádám - 2014. 01. 20. 17:05:20 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Bodrogi: szeretem, ha tele a kenyereskosár

Gyakran kölcsönzi jellegzetes, rekedtes orgánumát eltérő mesefiguráknak. Gyermekek nemzedéke nőtt fel az általa megszólaltatott Süsü hangján. Talán az utolsó bölények egyike. Élemedett kora ellenére aktívan játszik, vadászik, jön - megy, főzőcskézik, Facebook profilját ugyan nem frissíti, de gyakran néz utána dolgoknak az interneten, ahogyan Bodrogi Gyula fogalmaz.


- Ön háborús gyermek, saját bőrén illetve hasán tapasztalta, a szerencsére a legtöbb ember számára ismeretlen éhezés fogalmát. Ön is az a típus, akinek otthonában több kenyér van, mint amennyire valójában szüksége lenne? 
- Azért ennyire nem. Ez inkább szokás kérdése. Ránk annyira nem hatott a háború, de azért mindig van otthon elég kenyér. Szeretem, ha tele a kenyereskosár.
- A háborúban elszenvedett, kevésbé feledhető élményekre vezethető vissza az Ön főzés iránti szenvedélye? Vagy egyszerűen csak szereti a gyomrát és kedveli a gasztronómiát?
- Erre van egy elméletem. Kétféle embertípus létezik. Az egyik, aki úgy születik, hogy tud főzni, a másik, amelyik nem tud. Aki tud főzni, lehet, hogy negyvenéves korában főz először, de már akkor is jól főz, és aki nem tud főzni, lehet huszonöt éve vezet önálló háztartást, de egy tojásrántotta elkészítésére is képtelen. Ez képesség kérdése. Nem hiszem, hogy élményekből állna össze a főzés kedvelése.
- Húsz éven keresztül igazgatta a Vidám Színpadot. A regnálása alatt az akkori hatalom mennyire szólt bele a színház belügyeibe?
- Ahogyan én emlékszem semennyire. Mi annak idején úgy vállaltuk el Vinkó Jóska dramaturggal a színház vezetését, hogy leírtuk előre mit akarunk csinálni, és azt fent jóváhagyták. Akkor még az volt a divat, hogy felkértek valakit a színház vezetésére, akiről úgy gondolták, hogy el tud vezetni egy teátrumot. Én, ha elválltam, akkor kineveztek. Nem úgy, mint most. Itt egy színház, és öt, hat ember pályázatából, ötből négy aspiránst megsértenek, maradék egynek meg odaadják a színházat.
- Ezt csak azért kérdezem, mert az Ön a Nemzeti Színház tagsága alatt immár a harmadik igazgatóját fogyasztja zsinórban. Egyáltalán van ideje megszokni a direktorait?
- Ez csak mostanában lett divat, éppen az előbb említett pályáztatási metódus miatt. Az én időmben is váltakoztak az igazgatók. Amikor én kezdtem a pályát a színházban a legfontosabb személy a színész volt. Később egy kicsit sokkal fontosabb lett a rendező, most meg állandóan azon megy a vita, hogy ki lesz az igazgató. Mi annak idején sem tudtuk, hogy melyik színháznak ki az igazgatója.
- Kikerülvén a Vidám Színpad párnázott direktori székéből, nem lett hiányérzete mezei színészként? 
- Nekem óriási nagy szerencsém volt az átmenettel. Amint letettem az igazgatást, másnap már hívtak is játszani.Hívott a Marton Laci, hívott a Balázsovits, hívtak a Nemzetibe és a József Attila Színházba is. Nekem az igazgatásom alatt mindenkivel kellet törődnöm, aztán velem törődött mindenki. 
- Nem sajnálja, hogy feloszlott az Ön által grundolt Színes Csokornyakkendősök Pártja? A mai apolitikus időkben vajon lenne esélyük bejutni a parlamentbe? 
- Már az alapításkor abba kellet hagynom a párt további szervezését. Mi az SZCSP-t viccből csináltuk a televízióban, de a nézők nagyon komolyan vették és a támogatásukról biztosítottak bennünket. Csak rá kellet volna bólintanunk és már áramlott is volna a párttámogatásai pénz. Még most is bármikor bejutnánk a parlamentbe.
- Az igényes politikai humor a rendszerváltozással, illetve Hofi halálával mintha a köddé vált volna. Ön szerint lehet ma szabadon élcelődni a hatalmon lévő kormányon?
- Lehet, csak nincs értelme! Én úgy veszem észre, hogy az a Hofi által csúcsra vitt helyzet bekerült a parlamentbe. Ott egymással szemben humorizálnak a politikusok és ugyanúgy alávágnak egymásnak, mint amit mi annak idején tréfából csináltunk. Most nincs ki mellett és ki ellen. Annak idején a fennálló rendszert piszkáltuk. Ha most valaki a fennálló rendszert piszkálná, nyomban rásütik, hogy baloldali. Ha azt mondom, hogy a baloldaliak nem képesek összeállni egy csapattá, akkor azt mondják:
Aha, ez Fideszes!
- Ismeri a humor új válfajaként megjelent stand up képviselőit? Ön szerint viccesek?
- Hát attól függ. Van egy két jobb. Azelőtt ez is egy érdekes dolog volt. Volt nekünk a rádiókabaré, ahol az ilyen fajta humorérzékű srácok megírták a szövegeket és a színészek elmondták a dialógusokat. De már az én időmben kezdődött, hogy észrevették a humoristák: aki megírta a szöveget az jóval kevesebb pénzt kapott, mint aki előadta. Rájöttek, hogy ők is el tudják mondani az általuk leírt szövegeket.
- A Nemzetiben politizálnak a színészek? Van erre platformjuk, vagy a Nemzeti nem az a hely?
- Mi azt tudjuk, hogy ki milyen érzelmű vagy beállítottságú, de ez nem jelent semmilyen szembenállást. De olyan hogy politikai csatározások? Inkább csak viccelődések, ugratások.
- Még csak felsorolni is képtelenség lenne a színészi pályáján eljátszott szerepei garmadát. Gyakran bujtatták a nyárspolgár kisember szerepébe, amit rendre kiválóan hozott. Ez a színészi tehetség esetleg volt honnan merítenie?
- Mindig van honnan. Ezek a szerepek általában le vannak írva, és az ember a különböző emlékeiből, saját magából összehoz belőle egy szerepet, a figurát. Akkor az a figura megmarad, annak a változatait használja az eltérő karakterekben, szerepekben. 
- A Nemzetiben újonnan bemutatott Vidnyányszky Attila által rendezett Johanna a máglyán című darab, amiben Ön kisebb szerepben feltűnik, meglehetősen viharos és ellentmondásos fogadtatásban részesült, mint a sajtó, mint a közönség részéről. 
- Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Vannak ilyen színházi divatok, amik végigmennek a világon, aztán jön egy másik divat. De nem ezeket kell komolyan venni, hanem azt, hogy jön-e a közönség megnézni. Ha jön a közönség, akkor az jó. Mert a közönség úgy el tud maradni egy színháztól, mint a fene. Mi azért csináljuk, hogy a közönség megegye az előadást.
- Hosszú vadászpályafutása alatt támadt lelkiismeret furdalása elejtett vad miatt? Volt, hogy megsiratta a kilőtt állatot?
- Megsiratni nem, de olyan előfordult, hogy rosszul lőttem meg elsőre a vadat, és utána kellet mennem. Az a vadásznak a legszörnyűbb érzés.A vadászatnak egyébként nem az a lényege, hogy ami a közelembe jár, azt agyonlövöm. A vadászat inkább arról szól, hogy mindig legyen annyi vad, amennyit a terület el tud tartani, télen legyen mit enniük, nyáron legyen mit inniuk az állatoknak.
- A Facebookon ugyan jelen van, de a profilját ritkán látszik, hogy frissítené, és meglehetősen elenyésző a követői, rajongói száma. Mennyire mozog otthonosan a virtuális térben?
- Ezt a Facebookot egyáltalán nem ismerem. De a számítógépet rendszeresen használom. Ez a számítógép úgy jött be az ember életében az okostelefonnal együtt, hogy szerintem nagyobb változást csinált, mint az atombomba. A mindennapi alapdolgokat, mint az internetezés, szkennelés, email-t fogadni és küldeni, azokat megtanultam. Annyi, mint amikor egy gyerek megtanulja, hogy kétszer három az hat, de tovább már nem jut a szorzótáblában.
- Ön vidám, rendkívül jó humorú ember. A humora segítségével tudta elviselni a huszadik századod? És ha igen, mennyi maradt talonban a 21. századra?
- Azt nem tudom, hogy mennyi van még a huszonegyedik századra, talán amennyi fizikailag marad. De valóban a humor végig segített a viharos huszadik századon, ami bővelkedett történésekben. Szerintem két igazság van, amit nem lehet félre magyarázni csak elviselni. A születést és a halált. Az összes többi csak a töltelék.


Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ