RSS Feed

Átlátszó

Regös István - 2011. 09. 08. 9:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Átlátszó

A rendszerváltozás után hamar a piacra került egy eladdig ismeretlen sajtótermék, Kacsa magazin címmel. A sok évtizedes Kádár-rendszer idején nem volt divat sem a politikusok, sem a művészek magánéletéről beszélni, nem hogy írni. Mindenkit valamiféle jótékony homály fedett el. Nem tudom, hogy ez jó volt, vagy rossz, de szinte senkiről nem tudtunk semmit, néhány kirívó kivételt leszámítva.

Olykor-olykor, de akkor is csak szőrmentén olvashattunk egy-egy vadászbalesetről, netán valamelyik politikus válásáról. Ha jól meggondolom, a legnagyobb port épp egy Berecz János nevű úr, bocsánat elvtárs esete Sáfár Anikóval verte fel. Mert ez is elképzelhetetlen volt akkoriban, hogy egy legfelső elithez tartozó politikus egy színésznővel kerül egy ágyba. Ez még Kádár Jánosnak is feltűnt. Talán nem is az ágy, de legalább a szép színésznő. Persze ez is happy enddel végződött, mert Berecz János annak rendje-módja szerint feleségül vette Sáfár Anikót, akivel azóta is szerelemben, nagy tisztességben él. 

Rémlik valami orgia

Valamikor az ősködben rémlik valami orgia, ahol állítólag egy színésznő forgott közszéken vagy közágyban. Na persze, erre sincs semmiféle bizonyíték. Annyi azonban biztos, hogy sokat ártott a színésznő karrierjének. Ha jól emlékszem, talán abba is hagyta. Tehetséges volt, szép volt, nem érdemli meg, hogy utólag a nevét besározzuk. Egyszóval abban az időben a sikerpropaganda, az üzemi riportok, hazánk felvirágoztatása volt a téma. Illetve még eljutott az ingerküszöbig egy Latinovits-Ruttkai szerelmi románc, vagy egy Domján Edit-Szécsi Pál dráma. Ahogy az angol mondaná, de semmi több.

Nagy Bandó bosszúja

Ezért volt hatalmas durranás ez a bizonyos Kacsa magazin. Itt aztán csak övön aluli témák voltak, valamint, ha egy mód volt rá, besároztak mindenkit, aki arra járt, aki nem, annak meg utána dobták. Mint ismeretes, a Kacsa magazin egyik vezetőjét abban az időben, például egy Nagy Bandó András nevű művész úr úgy megverte, hogy kórházba került. Ez nem ártott a lapnak, legföljebb akit megvertek, annak. Aztán gomba módra kezdtek kinőni ezek az izélapok, hogy ne használjak semmiféle jelzőt, pedig ki tudnék találni néhányat. Szoktam mondani, ebből élek és milyen jól (ez a buta mondat épp egy Kacsa magazinba illik). Már csak azért is, mert a mondat egyik fele sem igaz. Nem ebből élek, és nem is olyan jól. Ennyit a privatizálásról. 

Lehull a lepel

Ma, amikor 3 680 214 (ha tévedek, tessék utána számolni), internetes fórumon, minden felelősség és határ nélkül lehet bárkit gyalázni, bárkiről bármilyen képet, filmet, ellopott anyagot föl lehet tenni, azóta az ilyen Kacsa magazinok már apácakolostorban is olvashatóak lennének. Az utóbbi időben feltűnt Magyarországon is egy ilyen fórum, ami arra szakosodott, amit ahogy a szakmában hívják, úgy hívnak, meg nem erősített forrásokra hivatkozva… Ők tényleg abból élnek, hogy hogyan, azt még nem tudom, mindent és mindenkit lelepleznek. Szerintük az ország egy óriási szobor, amin lepel van, és arról le kell azt rántani. 

Tabu listák

A főszerkesztője ennek a fórumnak azt mondja, korábban az Indexnél dolgozott, meg még néhány sajtóterméknél, de az volt a baj, hogy mindenütt ott volt a valós, a vélt, és az öncenzúra. Ahogy elmondja az Indexnél, például lista volt azokról a cégekről, amelyek hirdetnek a fórumon, ezért ezek a cégek tabuk lettek. Ott nem található korrupció, áruhamisítás, tévedés, csalás, nem kívánt törlendő. A másik fenyegetettséget mindig azért érezte, mondta ő, hogy a mindenkori politikai kurzusnak meg kell felelni, mert különben jön a dá-dá. Bármilyen ellenőrzés formájában, médiahatóság vagy adó, tök mindegy. 

Kölcsönkenyér visszajár

Ez az egyébként szimpatikus úr azt is elmondta egy nemrég vele készült interjúban, hogy most ők néhányan megalapították ezt a magyar WikiLeaks-hez hasonló honlapot, azzal a célzattal, hogy olyan átlátszóvá tegyék az országot, mint a kristálytiszta víz. Istenem, mennyit fog még ez a fiú csalódni! Tisztelem a vágyait, valamikor én is gondoltam erre, aztán nem lett belőle semmi. Megkérdezték tőle, hogy miből fognak megélni? Azt mondta, összeállt pár fiatalember, teljesen ingyen, fillér honorárium nélkül. Kölcsönökből, baráti segélyekből létrehozták a legszükségesebb technikai bázist, nincs hirdetés, nem kell megfelelni senkinek. Amikor erőlködött a riporter, de mégis, mondj valamit, miből fogtok megélni, akkor azt válaszolta, majd pályáznak, alapítványokhoz fordulnak (itt figyelmeztetem, amelyik alapítványtól vagy pályáztatótól, ha megkapják a támogatást, ne nagyon cseszegessék aztán…!). Csak az a bökkenő, amire nagyon hamar rájön mindenki, aki önálló vállalkozásba kezd, hogy az egyszeri segélyek, egyszeri támogatások messzire nem vezetnek. 

A média tetszik, nem tetszik, zuhanórepülésben van. Az egyre zsugorodó reklámtortából most nem annyian kérnek egy kicsi szeletet, mint pár évvel ezelőtt, hanem ahogy leírtam, a tömegesen, osztódással szaporodó internetes fórumok következtében, sokkal többen. Érdemes összehasonlítani a két mondatot, kevesebb pénzen marakodnak sokkal, de sokkal többen. Így hát én sem tudom, hogy egy ilyen fórum tisztességesen, ahogy magát nevezi, hogyan akar megélni. Ha nagyon átlátszó akarnék lenni, akkor azt mondanám, a régi világban is volt ilyen, csak akkor azért kaptak pénzt a szerkesztőségek, amit nem írtak meg.
Ha csak így nem.

Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ