Hangyák a képen
| Váczy András - 2010. 07. 31. 13:00:00 |
|
Basia Bańda lengyel festő, és első magyarországi, legújabb munkáit bemutató kiállításának címe: Lány a hallal. Különleges, igazi női kiállítás, ahol nedves, amőbaszerű, mégis éterivé és áttetszővé szőtt testiség, pasztelles mesevilág, érzékiség valamint az önfeltárulkozás és kibeszélés gesztusa köszön vissza képeiről. Engem egyik, kisméretű rovarokkal (hangya, szúnyog, lapostetű) körbeszaladgált képe fogott meg.
Basia Bańda 1980-ban született Zielona Góraban (Lengyelország). 2006-ban diplomázott a Poznani Képzőművészeti Akadémia festőszakán, 2005 óta folyamatosan állít ki hazájában és külföldön egyaránt. Munkái megtalálhatóak Lengyelország legfontosabb kortárs művészeti gyűjteményeiben. Jelenleg szülővárosában él és dolgozik.
Festményei, objektjei a testiség, a szexualitás, a rejtett félelmek témája köré épülnek. Lengyelországban munkái kezdetben szélsőséges reakciókat váltottak ki, nem csupán a nagyközönség, de a szakma körében egyaránt. Azóta, a poznani székhelyű "Arteon" díjazottjának mondhatja magát, mely elismerést 2008-ban ítélte oda neki az egyik legelismertebbnek számító lengyel művészeti lap. A neves művészeti periodika terjedelmes tanulmányt közölt ez alkalomból a "Veszélyes játékok az object világában - Basia Bańda művészetének értelmezése" címmel, körüljárva a művek lehetséges interpretációit. Friss diplomásként az úgynevezett "szörnyecskéivel" tűnt fel, melyeket autoterápiás célzattal vizuális nyelvre történő megelevenítésükkel "szelídített" meg, hiszen, amit megnevezünk kevésbé idegen, kevésbé félelmetes, s ezáltal jobban megragadható.
A gyermekkori élményekből táplálkozó "szörnyecskék" mellett, ahogyan a fiatal lányból érett nő válik, úgy jelentek meg fokozatosan a különféle szexuális fantáziák, köztük már-már pornográf ábrázolások. Legtöbbször tabuként kezelt, a tudat és tudatalatti határán lebegő titkos és sokszor tiltott motivációk, vágyak, érzelmek, fantáziák elevenednek meg képein, gyermekded eszköztárral és esztétikával párosítva. Bájos színek, helyenként a képbe applikált puha szőrmék jellemzik munkáit, melyek tartalmukat tekintve taszító hatásúak is lehetnek, formájukat tekintve ellenben vonzó, szép látványt nyújtanak a szemnek. Mintegy a gyermek szemével jutunk el a felnőttek sokszor riasztó és szégyenletes világába, a súlyos tartalmakat ábrázoló könnyed formavilágon keresztül. Basia Bańda művészete vele együtt alakul, válik fokozatosan egyre érettebbé, ahogyan az alkotó a körülötte lévő világot emészti, dolgozza fel. A korábbi munkáira oly jellemző, szinte kötelezően megjelenő szín, a rózsaszín, lassan elveszti kizárólagosságát, jó példa erre a kiállításon bemutatott "erdei témakörök" sorozat. A rózsaszín ugyan itt is jelen van, de a különféle flóra és fauna ábrázolások sokkal differenciáltabbá teszik a munkák színvilágát.
A fiatal lengyel alkotó művészetét azok tudják értékelni, akik tudnak, és mernek félelmeikkel, perverzióikkal konfrontálódni, és végső soron van bátorságuk szembenézni a Basia Bańda és saját maguk által kreált "szörnyekkel".
Kiállítás a Lengyel Intézet galériájában (1061 Budapest, Andrássy út 32.) látható szeptember 17-ig.
Fotó: Váczy András