RSS Feed

A vallások fővárosa - Jeruzsálem

Varga Gábor - 2012. 03. 28. 17:44:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A húsvétra készülő Jeruzsálem nem sokban különbözik a hétköznapitól. Mert Jeruzsálem hétköznapjai pont olyanok, mint amikor ünnepre készül. Turisták tízezrei koptatják utcáit, keresik Jézus kéz- és lábnyomát, próbálják saját magukat is belehelyezni a kultikus város évezredes történelmébe.

 

 



A siratók fala

Nincs nehéz dolguk, hiszen az évezredek során olyan események zajlottak errefelé, melyek igénybe vették a "vallások fővárosának" szinte minden négyzetméterét. Persze a Szikla-templom, az Al-Aksza mecset, az Olajfák hegye, a Getsemáni kert és a rengeteg templom így is kiemelt övezet, lépni is alig lehet. Ha egyáltalán odajutunk. Mert sajnos évezredek ide, békefolyamatok oda, a biztonságra fokozottan ügyelni kell. Beléptető kapukon, zord, géppisztolyos katonákon, civil biztonságiakon kell átverekednie magát annak, aki testközelből akar elmormolni egy imát a Siratófalnál, vagy "eredeti" forgácsot szeretne vásárolni a Jézus által cipelt keresztből.
 

                                                                                             Nézzen még képet




De megéri magunkat függetleníteni a zavaró körülményektől, mert - vallástól, hittől függetlenül - nincs ember a földkerekségen, akit élete folyamán ne érintett volna meg a Szent Föld, a Biblia szelleme. Élmény végigsétálni a Via Dolorosán, még ha illúzióromboló is lépten-nyomon árusokba ütközni. Sajnos tudomásul kell vennünk, ez a probléma ősidők óta kísérti az emberiséget. (Jézusnak is volt problémája velük, ő a maga módján meg is oldotta. Nekünk egyszerű halandóknak ez nemigen sikerül.)


Amikor látogatásunk végeztével elhagyjuk a várost (bejutni sem volt egyszerű), ismét át kell haladnunk a Falon. Nem az Óvárost körülvevő ősi építményre gondolunk, hanem arra a tizenkét méter magas, szögesdróttal erősített betonszalagra, amely kilométereken keresztül kanyarog, megoszt és kirekeszt. Nyilván a Fal két oldalán két igazság létezik, nem is vesszük a bátorságot, hogy minősítsük az évezredek óta meglévő történelmi ellentéteket. Mégis szimbolikusnak érezzük, hogy az emberiség (egyik) legszentebb városában lehetetlennek tűnik a megbékélés.
Kár, hogy ez a látvány kísér minket hazáig, ahelyett, hogy a Szikla-templom aranykupolája, vagy Jézus szellemisége maradna meg bennünk.

(szöveg: Varga Gábor)



Változatos történelem

Jeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze. Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A muzulmánok szerint "a Szent", a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának , keresztrefeszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szentsír-templom és a Sziklamecset.


A zsidók Egyiptomból való visszatérte után már találtak itt egy városállamot, amit egy velük rokon, de pogány vallást követő nép a jebuziak birtokoltak. A Bibliában Józsué könyvében olvasható az öt kánaáni király feletti győzelem története. Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott négy másik uralkodóval a zsidók ellen, akik legyőzték őket és a királyokat kivégezték. Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól.


A zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták a jebuziaktól a várost. Akkoriban a nép után Jeruzsálem neve Jebuz volt még. A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és a rómaiak által 70-ben lerombolt második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye: hitük szerint Isten (számukra Jahve) az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, ehelyütt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot. A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy "Jövőre Jeruzsálemben!" Valamint él a mondás a zsidóság körében: "Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!"


                                                                                              Nézzen még képet




A muzulmánok "mindössze" 1300 esztendős jogot formálnak Jeruzsálem óvárosára, ahol is a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Maga Mohamed próféta vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte az ő parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) mohamedánok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe, méghozzá arról a szikláról, amelyen Ábrahám kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem Izsákot, hanem elsőszülöttjét, Iszmáelt), s amely most a Templom-hegyen lévő Sziklatemplomban van. S persze éppen a Templom-hegy tövében van a Siratófal (Kotel).


A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt, s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház. Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez, s a sírhoz, amelyből feltámadt. Ugyanezen oka volt annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok. A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet. II. András óta a mindenkori magyar király egyben Jeruzsálem királya is.



Mit érdemes megnézni:

Menóra - hétkarú gyertyatartó
A zsidó nép egyik legősibb szimbóluma az Izraeli Parlament, a Knesset mellett található. Készítője az 1877-ben Németországban született, de a zsidóüldözések elől Angliába költözött Benjámin Elkáná (Benno Elkan) szobrászművész. A Menórát a brit Parlament 1956-ban ajándékozta Izrael Államnak. A Menórán a következő héber felirat olvasható: "A Menóra a hit fényének és a reménynek a jelképe, amelyek a négyezer évig tartó szenvedés során végigkísérték a zsidó népet azon küldetésében, hogy az emberek és a nemzetek közötti igazságosság hitvallását hirdesse. Izrael Államának jelképe. Ez a menóra, mely a zsidó történelem kimagasló személyiségeinek és legjelentősebb eseményeinek kíván emléket állítani, Anglia ajándéka a Knessetnek. 1956."


A Jeruzsálemi Archeológiai Park összefoglalja a Templom-hegy területén és környékén folyó ásatások legújabb eredményeit, amelyek segítségével a látogató képet kap a második Templom idejének Jeruzsáleméről (Ofel, Hulda-kapu, rituális fürdők stb.). A park részét képezi a Virtuális Rekonstrukciós Központ is, amely a legfejlettebb technikával kombinálja a régészeti leletek bemutatásának változatos lehetőségeit: a kiállítás egyik fénypontja a virtuális valóságban bemutatott heródesi Templom-rekonstrukció, éppen olyan formában, ahogyan lerombolása előtt kinézett.


Dávid városa: a Templom-hegytől délre fekvő domboldalon terült el az ősi Jeruzsálem. A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya háromezer évvel ezelőtt foglalta el. Főbb bibliai és régészeti látványosságok itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai, Warren-akna. Dávid városa valódi kincsesbánya a történészek és bibliai kort kutató régészek (és laikusok) számára.[4]


A Nyugati Fal alagút egy 500m hosszú föld alatti folyosó és termek együttese, amely párhuzamosan halad a Nyugati Fallal, Jeruzsálem óvárosának épületei alatt. Különlegessége, hogy a második templom idejéből megmaradt eredeti fal és út mentén járva, találkozhatunk a Nyugati Fal legnagyobb kövével, amelyet a valaha emberi erővel megemelt legnagyobb kőnek tartanak (13.6 m hosszú, kb. 4 m széles és 570 tonna, nehezebb, mint az egyiptomi piramisok bármelyik építőköve). De van itt ókori vízvezeték, nagycsarnok, sok régészeti lelet és még egy kis zsinagóga is (ami a hagyomány szerint ma a legközelebbi hely az egykori Szentek Szentjéhez).


A Jad Vasem a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek állít emléket; helye a jeruzsálemi Har Hazikaron-on (Emlékhegyen) elterülő többhektáros komplexum. Magyar vonatkozása a Világ Igazai fasor, amelyben 1956 óta tiszteli meg azokat a nem zsidó embereket, köztük magyarokat, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt.


Az Időgép Jeruzsálem 3000 éves történetének bemutatása egy izgalmas, interaktív moziban (mozgó székek, spriccelő víz, surround hangzás).


A Dávid Torony Múzeum a Jaffa kapu közelében található. A Dávid Torony Jeruzsálem citadellája, egy múzeum és régészeti látványosság egyben. Nagyszerű kilátás nyílik innen Jeruzsálem nagy részére. A Dávid Torony Múzeumban pedig Jeruzsálem 4000 éves történetét nézhetjük végig. A történelem bemutatása modern (kivetítők, hologramok) és klasszikus (térképek, modellek) eszközökkel történik.

(forrás: Wikipédia)


Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ