RSS Feed

Az utolsó járat

Mohai Szilvia - 2009. 10. 15. 6:51:34 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Az utolsó járat

Bajban vannak a vidéki repülőterek. A sármellékiről szombaton indult az utolsó járat, a Pécs-Pogányt bezárás fenyegeti, a debreceni értékesítése kudarcba fulladt, végül bérbe adták, a győrire pedig hiába írtak ki pályázatot, vevő nem akadt. A Győr-Pér repülőtéren tartották 2009 augusztusának végén a Vidéki Repülőterek Szövetségének közgyűlését. A legjelentősebb hazai vidéki repterek vezetői úgy látják, hogy az állam egy kis odafigyeléssel akár pénz nélkül is sokat tudna javítani a repülőterek helyzetén.

Úgy vélik, a közlekedéspolitikának szemléletváltásra van szüksége, mert a magyar légiközlekedési piac központosított: míg a hasonló méretű országokban a regionális repülőterek piaci részesedése 35-55 százalékos a központi repülőterek mellett, addig nálunk ez az arány kevesebb, mint 1 százalék.  A versenyhátrányban működő magyar vidéki repülőtereket a vártnál nagyobb mértékben érintette a gazdasági válság, és több létesítmény esetében már a működés is veszélyben forog. Eközben a szomszédos országok hasonló repülőterei mindenütt kiemelt kormányzati támogatást élveznek, és töretlenül fejlődnek.

A Debreceni Nemzetközi Repülőtér első hivatalos járata 1930-ban egy postai küldeményeket szállító gép volt, nemzetközi forgalom számára megnyitott légikikötővé 2001-ben vált. Debrecen városa 2007-ig 4,7 milliárd forintot fordított a repülőtér megvásárlására, üzemeltetésére és folyamatos fejlesztésére. Ugyanezen évben a város polgármestere bejelentette a repülőtér értékesítésének szándékát, mely végül kudarcba fulladt. 2008-ban Debrecen önkormányzatának képviselő testülete úgy döntött, bérbe adja a reptér üzemeltetési jogát, a repteret működtető Airport-Debrecen Kft.-t és a repülőtér üzemi területén kívül található 140 hektáros fejlesztési területet pedig értékesíti a Xanga Holding Vagyonkezelő Kft.-nek. A pályázat nyertese az Airport-Debrecen Kft.-ért 700 millió, az üzemeltetési jogért és a 140 hektáros területért összesen 4 milliárd 410 millió forintot fizet Debrecen városának. Az üzemeltetési jog bérbe adására, valamint a fejlesztési terület és az Airport-Debrecen Kft. eladására azért volt szükség, mert a légikikötő működtetésének költségei - évi 450 millió forint - nem térülnek meg a légiforgalom és más repülőtéri szolgáltatások bevételeiből.

A sármelléki reptér helyén már az 1940-es években is volt ideiglenes katonai repülőtér, a kifutópálya jelenlegi méretét az 1982-es átépítés során érte el. A reptér a város tulajdonában van, amely eddig több mint 5 milliárd forintot költött a légikikötő fejlesztésére. A Cape Clear Aviation, amely 99 évre kapta meg a létesítmény használati jogát, eladósodott, így a repteret átmenetileg bezárták, idén áprilisban nyitott újra, ám a forgalma jelentősen megcsappant: tavaly még több mint 100 ezer utas fordult meg itt, idén már csak 15 ezer. A visszaesés a vezetés szerint egyrészt a gazdasági válságnak, másrészt annak a következménye, hogy az egyik fapados légitársaság idén már nem indított menetrendszerinti járatokat Sármellékre. A reptér vezetése jelenleg befektetőkkel tárgyal.

A Győr-Pér repülőteret is szerették volna eladni, de nem akadt rá vevő. Az eredetileg füves légikikötőt 2003-ra látták el szilárd burkolattal, és ugyanazon év júniusában fogadta az első nemzetközi járatot. A reptér eladása először 2007-ben merült fel: egy angol befektetői csoport fapados közép-európai központot álmodott a Győr melletti kifutópályára, el is kezdett tárgyalni erről a tulajdonosokkal, de végül nem kötöttek üzletet. Idén januárban ismét megpróbálták eladni a repteret, de a pályázatra senki sem jelentkezett. Közben a gazdasági válság is éreztette hatását: a forgalom a tavalyihoz képest harmadával csökkent.

A Pécstől kilenc kilométerre lévő Pécs-Pogány repteret 2006 márciusában adták át. Szeptemberig 3074 utas repült innen Bécsbe, ám ekkor az Austrian Airlines törölte járatait. 2007 nyarán heti három alkalommal közvetlen járatok indultak Pécsről Korfura, a harmincszemélyes gépek kihasználtsága maximális volt. A negyven főt foglalkoztató reptér fenntartása évente 120-125 millió forintba kerül a városnak. Használhatóságát erősen korlátozza a mindössze 1500 méteres kifutópályája, ugyanis tervezésekor elsősorban úgynevezett turbólégcsavaros repülőgépek technikai adatait vették figyelembe, melyeknek nincs szükségük ennél hosszabb pályára. Azonban az ezredfordulón, a diszkont légitársaságok előretörésével az Airbus A320-as és a Boeing 737-es gépcsaládok típusainak használata vált jellemzővé, ezek pedig csak korlátozások mellett szállhatnak le 1500 méteren. Felvetődött a kifutópálya meghosszabbítása, ám ennek hárommilliárd forintos költségeit Pécs városa nem tudta állni, ezért befektetőket keresett, mindeddig hiába, így a repteret jelenleg bezárás fenyegeti.

Dragovácz Márk, a repülőtér ügyvezető igazgatója elmondása szerint a vidéki repterek működésének ellehetetlenedése elsősorban a centralizáltsággal magyarázható; a gazdasági válság pedig csak felerősítette a meglévő gondokat. Több olyan költség jelentkezik a működtetés során (tűzoltóság, utasbiztonsági ellenőrzés, határőrség, vám), melyet Budapest-Ferihegy esetén az állam magára vállal, a vidékieknek viszont maguknak kell kitermelni. Több a légiközlekedéshez kapcsolódó vállalat (Hungarocontrol, Országos Meteorológiai Szolgálat) monopolhelyzetben van, illetve a jogszabályi környezet sem feltétlenül a vidéki repterekre íródott. A Pécs-Pogány reptér utasforgalma az utóbbi két évben stagnál, az utasszám a korfui charterjárat megszűnésével (mely 95 százalékos telítettséggel ment) csökkent. A Pécs-Pogány repülőtér vezetése azonban bízik benne, hogy a helyzet változni fog, és legalább az utasforgalom aránya (a légiutasok 99 százaléka Ferihegyen fordul megy, a maradék 1 százalékon osztoznak a vidéki repterek) eltolódik. Azonban, mivel a tárgyalások jelenleg is folynak a reptér sorsát illetően, az ügyvezető igazgató konkrét tervekről nem kívánt nyilatkozni. Egyelőre tehát nem tudni, mi lesz a vidéki repterek sorsa: egyszer kilábalnak még a válságból, vagy mindannyian, a sármellékihez hasonlóan útjára bocsátják az utolsó járatukat.


 


Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ