RSS Feed

Tengerszem, a természet legszebb arca - képgalériával

Bárd Noémi Polli - 2010. 07. 29. 12:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A főútról táblákkal jelölt földúton haladunk a dombok közé. Aztán elfogy az út, s kocsinkat leparkolva, gyalog vágunk neki a meredélynek. A kánikulában sok izzadságba kerül a több mint félórás, meredek séta megtétele, de a végén a látvány kárpótol.

Persze nem biztos, hogy jó ötlet volt tőlünk tűző napon indulni a Megyeri-hegyi Tengerszemhez. Picit hűvösebb kirándulóidőben nyilván nem lett volna ilyen megerőltető a meredek séta. De amikor a hegytetőre érünk, úgy érezzük, a látvány mindent megér. Gyaloglást, meredélyt, hőséget feledünk, és csak bámulunk tátott szájjal, olyan csodás itt a természet.

- Ki hinné, hogy ez a gyönyörű hely Magyarországon van? - ez az első gondolatom, amikor megpillantom a Tengerszemet, mely a meredek és hatalmas sziklafalak között megbújva páratlan látványt nyújt. A napfényben csillog a víztükör, körben hegyoldal, és végtelen erdő. Több helyütt kilátópontokat építettek a Tengerszem körüli túraút mentén, itt üldögélve vagy álldogálva hosszú percekig csodálhatjuk a tájat.

Ennek a helynek az is nagy előnye, hogy még akkor is végtelen nyugalom honol, ha nincs olyan szerencsénk, hogy mi legyünk az egyedüli turisták a hegyoldalban. Bár szerencsére ezt a helyet nem jellemzi turistadömping. Nyilván köszönhető ez annak is, hogy a fővárostól kellő távolságban van, Sárospatak mellett. Ha Pest környéki kirándulóhely lenne, valószínűleg a kilátókba nem lehetne elférni a népes családoktól, gyerekcsapatoktól.

Így viszont magányosan, nyugodtan sétálhatunk, gondolkozhatunk. Összebújhatunk párunkkal, vagy mesélhetünk a gyereknek a csodaszép hely keletkezéséről. Hiszen van is mit mesélni. A Sárospataktól északra emelkedő vulkáni kúpok - így a Megyer-hegy is - a Tokaj-hegységhez tartoznak. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és így keletkezett a festői szépségű, állandó vizű tó.

A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt, mely egészen a XX. század elejéig üzemelt. A beszüntetése előtti években a kőbánya termelése évi 300-450 malomkő között ingadozott. A sziklafalaknál ma is jól látszanak az egykori bányászat nyomai, a kilátópontokhoz vezető túraút mentén pedig "barlanglakásokra" bukkanhatunk. A sziklába vájt fura üregek egykor az itt dolgozó bányászok szállásaiként funkcionáltak. Nehéz ezt mai fejjel elképzelni, pedig így van. Ma a "szobák" kellemes hűsölést biztosítanak a kirándulóknak.

Az egykori bánya miatt kialakult tó víztömege 4000 köbméter körül van, és legnagyobb mélysége hat és fél méter. Azt sajnos nem sikerült megtudnunk, milyen magasak is a sziklafalak, melyek a víztükör fölött magasodnak, de egy biztos: mesebelien nagynak tűnnek. Országunk egyik méltánytalanul kevéssé ismert csodája ez.

Tippek:

- Pusztán egy-két órás séta a Megyer-hegyi Tengerszem bekalandozása, de gondosan érdemes megválasztani az útvonalat. A festéssel és táblákkal is jelölt túrautat nem érdemes elhagyni, mert ha nincs helyismeretünk, könnyen elkavarodunk.

- A Tengerszem szabadon látogatható, nincs belépődíj.
- A sétaút sok erdős részt tartalmaz, és bár mi nem találkoztunk kullanccsal, valószínűleg mégsem ártott volna riasztóspray-vel befújni magunkat, biztos, ami biztos...
- A kilátópontokon a kánikulában erős a napfény, jó útitársnak bizonyul a naptej.
- A természet itt tiszta, nincs teledobálva a turisták által odahordott palackokkal, uzsonnás zacskókkal. Vigyázzunk rá mi is!

Kiránduljon velünk, pillantson bele fotógalériánkba!
Fotó: BNP
Lap tetejére