RSS Feed

Kovács László: díszlet volt '89-ben átvágott "vasfüggyöny"

MTI - 2009. 05. 28. 17:58:33 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Kovács László: díszlet volt '89-ben átvágott

A kamerák kedvéért megtartott vasfüggönydarabot vágtak át húsz éve a magyar-osztrák határon, a ceremónia idejére ugyanis a szögesdrót nagy részét már elbontották - mondta Kovács László egykori külügyminiszter csütörtökön egy budapesti konferencián.

"1988 decemberében hozta meg a vezetés a döntést az úgynevezett vasfüggöny - ami akkor már csak egy elektromos jelzőrendszer volt - lebontásáról. A lebontás márciusban el is kezdődött és júniusra befejeződött. Viszont nem talált a két külügyminiszter közös időpontot arra, hogy szimbolikusan, egy nagy drótvágó ollóval valahol átvágják ezt a drótot. Végül már fönnállt az a veszély, hogy eltűnik a vasfüggöny, és még mindig nem történt meg az átvágás. És akkor, egy körülbelül tízméteres darabon meghagyták a vasfüggönyt. Június 27-én megtörtént az ünnepélyes átvágás" - mondta Kovács László.

Végül az ünnepélyes átvágás szerepelt a híradásokban, de ez tulajdonképpen a folyamat vége volt, és nem az eleje - fűzte hozzá.

A vasfüggöny átvágása után több mint hatvanezer NDK-s állampolgár érkezett Magyarországra, hogy innen induljon Ausztria felé. A magyar vezetés úgy döntött: nem küldi vissza őket az NDK-ba, hanem szeptemberben megnyitja a határt - mutatott rá az egykori diplomata.

A döntés előtt azonban több forgatókönyv szóba került: felmerült, hogy a Bécsbe tartó vonatokra egy-egy pluszkocsit kapcsoljanak, benne az NDK-s menekültekkel, illetve, hogy az éjszaka leple alatt minden este néhány busznyi keletnémetet "csempésszenek át" Ausztriába. Ezek helyett azonban egy nemzetközi jogilag is védhető megoldásként döntöttek a határnyitás mellett - mondta Kovács László, aki 20 éve külügyi államtitkár volt, egy, a határnyitásról rendezett konferencián.

A volt külügyminiszter szerint a határnyitás nemcsak Magyarországra, hanem az egész térségre és Németországra is nagyon nagy hatással volt. Az azóta eltelt években nem volt olyan kétoldalú találkozó, ahol a német fél ne említette volna meg ezt az eseményt - fűzte hozzá.

A nyitás előtt a külpolitika óvatos változásai már 1982-ben elkezdődtek, a Nemzetközi Valutaalaphoz és Világbankhoz csatlakozással. A csatlakozáshoz a magyar pártvezetés nem kért engedélyt Moszkvától, csak a döntés után tájékoztatták a szovjet vezetőket. A lehetőséget az teremtette meg, hogy a szovjet vezetés akkoriban három évig az utódlási kérdések miatt magával volt elfoglalva - mondta Kovács László.

Franz Vranitzky volt osztrák kancellár a tanácskozáson a vasfüggöny átvágásával kapcsolatban elmondta: a világsajtót bejárta az a kép, amely arról szólt, hogy a két külügyminiszter az osztrák oldalon állva vágja át a vasfüggönyt. A valóságban azonban Horn Gyula és Alois Mock a magyar oldalon állt, ugyanis egy fotós kérte meg őket, hogy az ellenfény miatt menjenek át a magyarországi részre - tette hozzá.

A volt kancellár arról is beszélt, hogy a határok megnyitása az osztrákok számára is fontos volt, egyebek mellett a turizmus miatt.

Franz Vranitzky arról is beszélt, hogy Ausztria a rendszerváltás előtt a Nyugat peremére szorult, így az osztrák kormányok a keleti államok irányába is igyekezett gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat fenntartani. Ez sokat segített a rendszerváltás utáni kapcsolatok alakításában - fűzte hozzá.

Kende Péter szociológus előadásában rámutatott: Magyarországon a nyitás nem a külpolitikában kezdődött. A változás már az 1960-as években megindult, amelynek egyik jól látható jele volt az 1968-as gazdasági reform - mondta a szakember.

A vasfüggöny lebontását Magyarország, Németország és Ausztria nyilvántartja, a világ azonban elfelejtette. Lengyelország szerepe még mindig jobban él a világ emlékezetében - tette hozzá.

Romsics Ignác egyetemi tanár arról beszélt, hogy Magyarországon, például Lengyelországgal ellentétben, nem voltak tömegmozgalmak, amelyek a rendszerváltást követelték. A közérzet azonban egyértelműen megváltozott a nyolcvanas évek végére, főként a gazdaság hanyatlása miatt.

A történész szerint a mai frusztrációk oka, hogy az emberek rendszerváltással kapcsolatos vágyai és reményei csak részlegesen teljesültek.

Ormos Mária történész előadásában arról beszélt: a magyarok elmondhatják magukról, hogy volt a történelmükben néhány pillanat, amikor felismerték a nemzetközi lehetőségeket. A nyolcvanas évek második felére és a nyitásra ez volt a jellemző - mondta.

Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy mi folyt az MSZMP keretein belül a különböző platformokban - mutatott rá a történész, hozzátéve, ezek feltárása nélkül végleges, hihető képet elég nehéz felrajzolni a folyamatról.

A határnyitásról szóló kerekasztal-beszélgetést az Európai Bizottság magyarországi képviselete és az Egy Emberibb Világért Alapítvány szervezte.


Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ