RSS Feed

A körömdivat múltja 1.

Petrovics Gabriella - 2009. 03. 07. 17:39:48 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Körömdivat mindig is volt, hiszen már az ókori embert is foglalkoztatta, miként lehet elvesztett fogát, sérült körmét pótolni. Ezért különféle megoldásokat talált ki, például csontból faragott körmöket. A köröm kozmetikája az i. e. 3. évezredig vezethető vissza, ebből a korból származnak ugyanis az első egyiptomi és kínai feljegyzések.

Kezdetleges körömékszerek

Egyiptomban a fáraók ápoltságuk jeléül körmükre hosszú, aranyozott pótkörmöket helyeztek. Ezzel akartak isteneikhez hasonlóvá válni, akikről úgy tartották, hogy bőrük és körmük is arany. A nemesek körmeik szépítésére hennát használtak. A színes körmöket viselők fontos embernek számítottak. A királyok, királynők körmüket mélyvörösre, míg az alacsonyabb rendűek halvány színűre festették.


A köröm díszítése tehát az ókori időkre nyúlik vissza. Ebben az időben csak a kiváltságosoknak adatott meg a lehetőség, hogy körmeik ápoltak, hosszúak, festettek és díszítettek legyenek. Ekkortájt a körmök színezését a föld rétegeiből nyert ásványi anyagokkal, valamint a növényekből nyert színező anyagokkal végezték. A díszítésekre is ezeket a színezőket használták.

I. e. 3000-ben, Kínában méhviaszból, zselatinból, tojásfehérjéből és gumiarábikumból készítettek körömfestéket.
I. e. 600 körül a kínai császárok aranyra és ezüstre, a 15. századi Ming dinasztia tagjai pedig feketére és vörösre festették körmeiket.
Az i. e. 5. században az indiai nők körmeiket egy rovar váladékával festették. A köröm rövidítésére különféle vágóeszközöket használtak, sőt az is előfordult, hogy körmeiket durva felületen csiszolták.

Az ókori rómaiaknál és görögöknél eleinte csak a férfiak manikűrözték körmeiket, a láb ápolásra pedig külön rabszolgákat tartottak. A kézkörmök festésére hennát, arany és ezüst színezéket használtak. A korai Róma, Babilon, és Egyiptom katonai vezérei ajkuk színével azonosra festették körmeiket csata előtt. Babilon királyainak kezére utolsó útjuk előtt a papok arany körmöket helyeztek fel.

A 17. században Júdeában egy igen fájdalmas körömápolási eljárást vezettek be: a körömmátrixba tetováló tű segítségével festékanyagot juttattak, így ezután festett körmük nőtt.
Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Törökországban a hennával való festés mind a mai napig fennmaradt. A középkor embere nem sokat törődött testápolással. A tisztálkodási kultúra a törököknél vált fontossá. A 15-16. században, a reneszánsz idején azonban ismét előtérbe került a test és annak ápolása.

A manikűr térhódítása

Amerikában és Európában az iparosodás kezdetével a körömkozmetika is hamar elterjedt. Eleinte bőrdarabkával polírozták, majd hegyesre reszelték körmeiket. Azonban ezek a szerszámok még elég kezdetlegesek voltak; inkább hasonlítottak kínzóeszközökre, mint finom manikűreszközre.
A manikűr kíméletes módszere az 1830-as évektől vette kezdetét, amikor Párizsban egy Sitté nevű doktor rózsafa pálcikát alkalmazott a körömbőr kezelésére. A szakmát tőle unokahúga vette át. A körmök csillogását krémek, paszták alkalmazásával érték el.

1917 után sokféle találmány gyorsította a körömápolás fejlődését: csiszolóporos reszelők, körömbőr-eltávolítók, folyékony körömlakkok segítségével kezelték, díszítették a körmöket. Érdekes, hogy ekkor még csak a köröm közepére került lakk, a holdacska és a körömvégek szabadon maradtak.

A körömlakk feltalálása Charles Revlonhoz, a Revlon cég alapítójának nevéhez fűződik. Pigmentbázisú, nitrocellulóz tartalmú körömlakkja eredetileg az autófényezés eszköze volt.


Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ