RSS Feed

Hucul Köztársaság, avagy a kárpátaljai Koszovó?

Fegya Zaratov - 2008. 10. 30. 14:00:28 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Egy újabb európai nép jelentette be az autonómiára vonatkozó követelését a közelmúltban. A ruszinok december 1-jéig kikiálthatják a függetlenségüket.

Közvetlen előzmények - mi történt a ruszin kongresszuson?


A bejelentésre Munkácson került sor, a Kárpátaljai Ruszinok Második Európai Kongresszusán, ahol úgy fogalmaztak: szükség van a ruszin államiság visszaállítására. A kongresszuson megvitatták azokat a diszkriminatív intézkedéseket, amelyeket el kellett szenvedniük az ukrán állam és az ukrán média részéről, és megalakították a Szojmot, a ruszin nemzetgyűlést. Az ungvári Megváltó Krisztus templomához tartozó Dmitzrij Szidor atya vitte a szót, és arra biztatta a ruszinokat, ne hátráljanak meg. Az elsődleges cél, hogy a Kárpátaljai Ruszin Köztársaság Ukrajna egyenrangú föderatív köztársasága legyen, saját autonóm hatalmi szervekkel. Csak akkor válnának ki Ukrajnából, ha ez a cél nem teljesül, de ekkor számítanak az Európai Unió és Oroszország segítségére is. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a bejelentést és az arra történő reakciókat a kormányválságos-gazdasági válságos ukrán belpolitikai helyzet alapján kell értelmezni. De legelőször nézzük meg, kik is azok a ruszinok! Az incidens jó alkalom arra, hogy áttekintsük a szláv történelem ide vonatkozó részét!

Kik a ruszinok, és mit akarnak?

A ruszinok egy saját nyelvvel és kultúrával rendelkező európai kisebbség, akiket az ukránok nem ismernek el, nyelvüket egy ukrán dialektussá fokozták le. Pedig a ruszinoknak van saját nyelvük, saját hagyományaik, irodalmuk, zászlójuk és himnuszuk is. Hívják őket ruszinnak, ruténnak, huculnak, de vannak köztük lemákok és bojkók is, és még sok egyéb elnevezésük ismert. A dolgot bonyolultabbá teszi, hogy az ukránok is egy időben ruszinnak hívták magukat a Monarchia idején, de lendüljünk át a szemantikai problémákon, és hívjuk ruszinnak a Kárpátalján, Szlovákiában, Lengyelországban élő huculokat, lemákokat, bojkókat, ruténeket. A ruszinok mindig is a "rusz" népnévvel jelölték magukat, de saját nemzettudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. A "rusz" szó ismerős lehet azoknak, akik tanultak oroszul. A "ruszki" gúnynévnek is ez a töve, ami oroszul egyszerűen annyit jelent, hogy orosz. A rusz eredetileg az első keleti szláv államalakulatokat megszervező, viking eredetű varégok neve volt, később valamennyi keleti szlávé, egészen a modernkori nemzetek (orosz, fehérorosz, ukrán, ruszin) létrejöttéig. Az első szláv uralkodó dinasztia a Rurik-ház volt, nem nehéz elképzelni, hogyan ejthették ki ezt a nevet eredetileg vikingesen hörögve. Az ukránok szívéhez is közel áll a "rusz" szó, hiszen Ukrajna történelmének egyik nagy büszkesége a Kijevi Rusz. Annyira magukénak érzik ezt a szót, hogy hallani sem akarnak semmiféle Kárpáti vagy Kárpátaljai Ruszról. Az igazi nemzeti eszmélésre náluk is a 19. században került sor, amikor a szlovákok, ukránok, beloruszok mind önálló néppé fejlődtek. Ennek egyik legnagyobb egyénisége a 19. század elején a ruszin kultúra élharcosa, a ruszin himnusz szerzője, Alekszander Duhnovics volt. Sok művén érezhető rajongása a magyar nép iránt, korai írásai a magyar irodalomból merítenek. Drámát, prózát, verset is írt, sőt olvasókönyvet is, amelyből könnyen megtanulható a ruszin nyelv. Amíg fiatal korában az önálló ruszin nemzet megteremtéséért harcolt, addig idősebb korában már az úgynevezett "russzofilizmus" hatása alá került. Ugyanakkor voltak, akik mindvégig kitartottak a tiszta ruszin nyelv mellett. 1848-49-ben a ruszinok együtt harcoltak a magyarokkal a szabadságért. A szabadságharc ruszin hősei között említhetjük két görög katolikus pap, Andrejkovics Endre és Bacsinni Bacsinszky Mihály nevét. A ruszinok még forradalmi verseket is írtak anyanyelvükön Petőfi mintájára. Természetesen a Monarchiában a ruszinok "büntetésbe" kerültek, amiért ilyen aktívan támogatták a szabadságharcot.

Az újabb változást az első világháború hozta. 1918 decembere és 1919 júniusa között létezett egy Hucul Köztársaság a Kárpátalján, a nagy formátumú helyi politikus Klocsurák Sztefán vezetésével Körösmezőn. December végén a magyar hadsereg szétkergette a huculokat, 1919 januárjában a Hucul Köztársaság hívei felkelést robbantottak ki, melyet nem sokkal később a román hadsereg vert le. 1919 szeptemberében a Saint Germain-i szerződés Ruszinföldet Csehszlovákiához csatolta, s kimondta, hogy e területen széles körű autonómiát kell kiépíteni a ruszinok számára. Az autonóm terület neve Podkarpatszka Rusz lett volna, de a csehszlovák kormány vonakodott attól, hogy jogokat, önigazgatást adjon a kisebbségeknek, pedig nem is olyan rég még a csehek és a szlovákok is csak egy szláv kisebbség voltak.

Ez a helyzet 1938-ig tartott. Erre az évszámra ma különösen sok ruszin hivatkozik. A nemzetközi dialógusban újra szóba kerültek olyan fogalmak, mint hogy "wilsoni elvek" vagy "önrendelkezési jog". Miután október 6-án Zsolnán a szlovákok kihirdették autonómiájukat, október 8-án Prága kénytelen volt Podkarpatszka Rusz autonómiáját is elismerni. Október 9-én alakult meg az autonóm kormány Kárpátalján, melynek miniszterelnöke Bródy András lett. Bródy Prágába ment tárgyalni a cseh kormánnyal, ahol hamarosan bebörtönözték, mert túl sok jogot akart a ruszinságnak, s főleg, hogy népszavazást szeretett volna Kárpátalja hovatartozásáról. Csak 1939 elején szabadult. Nehéz idők következtek. 1939 márciusában magyar csapatok szállták meg a Kárpátalját, majd 1944-ben a Negyedik Ukrán Front tört be, és a Szovjetunióhoz csatolta a területet. Egyik sem kedvezett a nemzetiségi kultúra fejlődésének.

A ruszinok vallása

A ruszinok túlnyomó többsége görög katolikus vallású. Mondhatnánk, hogy a vallásukban mintha a két szomszéd, a lengyelek és az ukránok vallása keveredne, de inkább nézzük meg, mit kell tudni a görög katolikus egyházról. A görög katolikus egyház a XVII. Egyetemes Zsinaton (1431-1445) 1439. július 6-án elfogadott elvek alapján jött létre. Ezek szerint a keletiek elismerik a római pápa primátusát, a Filioque-tant, vagyis hogy a Szentlélek a Fiútól is származik, a tisztítóhely létét, valamint azt, hogy az ostya és a kovászos kenyér egyaránt érvényes anyaga az Oltáriszentségnek. Viszont a keletiek változatlanul megtarthatják szertartásukat. Papjaik elnyerik mindazon jogokat és kiváltságokat, melyek hazánkban a római katolikus lelkészeket megilletik - olvashatjuk Dr. Pirigyi István: A görög katolikus magyarság című művében. A görög katolikus egyházakat hívják unitusnak is, mert a keleti és nyugati kereszténység uniójából, egyesüléséből jöttek létre. Ahhoz, hogy ez az egyesülés létrejöjjön, mindkét félnek engedményeket kellett tennie. A katolikus egyház nagyvonalúan elnézte a dogmatikai különbségeket vagy az ellentmondásokat a latin nyelvű és a görög, szláv vagy szír nyelvű kanonikus szövegek között. A lényeg a Róma püspökének helyzetét meghatározó tan és a római szertartások átvétele volt.
1646 óta beszélhetünk ruszin görög katolikus egyházról, amikor 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának Ungváron. Hogy jobban el tudják képzelni, milyen is a görög katolikus vallás, leírom néhány jellemző vonását. Éppen úgy, mint az orosz ortodoxoknál, kiemelt figyelem illeti meg az ikont, leborulnak előtte, megcsókolják. Az egyik leghíresebb görög katolikus ikon a Máriapócsi Istenszülő. Jellemző az is, hogy nem Szűz Máriának hívják, hanem bizánci mintára Istenszülőnek. Az egyházi év kezdete a görög katolikus egyházban: szeptember 1. A görög katolikus egyház papjai - az ősi hagyományokat megtartva - nősülhetnek felszentelés előtt, a fölszentelés azonban az életállapotot rögzíti. A papok és diakónusok csak azokból lehetnek, akik egynél többször nem nősültek.
Ennyit általában a görög katolikus vallásról, most pedig térjünk vissza a történetére. A szovjet időszak nem kedvezett a görög katolikus egyháznak, erőszakkal beolvasztották az orosz ortodox egyházba. Meglepő, hogy Sztálin, aki kommunista volt, milyen buzgón térített át másokat az orosz pravoszláv hitre. Lehet, hogy mindenkinek arról kéne áttérni a kommunizmusra? A szovjet bevonulástól, 1944-től Romzsa Tódor görög katolikus püspök állt az egyházmegye élén. A fiatal ruszin püspök nem volt hajlandó áttérni, a békés ellenállást választotta, ezért meggyilkolták. 1947-ben a lavkai templom felszenteléséről hazafelé tartó püspök lovas kocsiját katonai teherautóval legázolták, majd a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. Romzsa Tódor túlélte az incidenst, és mivel az orvosa sem volt hajlandó félrekezelni, ezért az ukrán titkosszolgálat egyik ügynöke végül méreginjekcióval ölte meg.
Azóta boldoggá avatták, ő lett a ruszin függetlenség egyik szimbóluma. Híres ruszin származásúak még: Andy Warhol, Alfred Redl ezredes, Alekszander Duhnovics, a ruszin himnusz szerzője, Baleczky Emil, a magyarországi orosz tanszék megalapítója.

A bejelentés sajtóvisszhangja

A ruszinok tehát hosszú hányattatás után ultimátumot intéztek az őket el nem ismerő hatalomhoz. Már 1992-ben azzal kéréssel fordultak az ukrán kormányhoz, hogy adjon nekik területi autonómiát, és ezt a kérésüket azóta is kisebb-nagyobb rendszerességgel megismétlik. Egyelőre Oroszországra, az Európai Unióra és az Egyesült Nemzetek Szervezetére tekintenek szövetségesként. Mint tudjuk, az ügy előzménye a 2001-es ukrán népszámlálás, amikor a ruszin nemzetiség nem szerepelt a választhatók között. Ennek ellenére közel százezren vallották magukat ruszinnak. Ezt követően 2006-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete felszólította Ukrajnát, hogy tartsa tiszteletben a ruszinok jogait, és ismerje el őket nemzetiségként. Természetesen ennek semmilyen hatása nem volt az ukrán kormányra. Ezek után jelentette be a ruszin népgyűlés: vagy autonómiát kapnak Ukrajnán belül, vagy szakítanak Ukrajnával, és önálló államot alapítanak. A fogadtatás viharos volt. Az ukrán sajtó egy része büntetőpert indítana a szellemi vezetők ellen. A magyar radikális jobboldal már előre örül, hogy visszakapjuk Kárpátalját, amit valószínűleg félreértettek, Magyarországról ugyanis senki sem beszélt az ügy kapcsán. Az ukrán Szvoboda, vagyis Szabadság Párt mindent kívánt a ruszinoknak, csak szabadságot nem. Sőt, egyenesen köztörvényes bűnözőnek nevezte őket, akik sértik az ukrán állam érdekeit. Szerintük a Kreml Ukrajna két kényes pontjára, a Krímre és Kárpátaljára fejt ki nyomást.

Többen kapcsolatba hozták az esetet Viktor Balogával, akit elbocsátottak az elnöki titkárságtól. Balogát már jó ideje Kárpátaljai bárónak nevezik, utalva ezzel arra, mekkora befolyása van a régióban. Ukrán kormánypárti politikusok a Szejcsaszan azt állították, a ruszin függetlenségi törekvés valójában Baloga támadása az elnök ellen. Az ukrán Izvesztyija is arról ír, hogy Baloga üzleti partnerei finanszírozzák a ruszinokat. A liberálisokhoz közel álló Vesztyi hangsúlyozta: 2006-ban az ENSZ etnikai diszkrimináció elleni bizottsága felszólította Ukrajnát, hogy ismerje el a ruszinokat kisebbségként, és tartsa tiszteletben a nemzetiségi jogaikat. Az AMIN -Ukraina interjút közöl az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatójával. Igor Juhnovszkij kifejti, hogy "mi mind ruszinok vagyunk, hiszen a Rosz folyó egyesített minket egy nemzetté", és hogy ez az ukrán nemzet, afelől nem hagy kétséget. Továbbá kijelenti, hogy a ruszin kongresszus minden döntése csak egy maroknyi értelmiségi csoport véleménye, és a tömegtámogatottságuk is hiányzik. Az ukrán Revizor hírportál szakértője Viktor Karaszjov politológus szerint semmi törvényellenes nincs a ruszinok kérésében. A Pravda egy szakértőre hivatkozva megjegyezte, hogy a kárpátaljai ruszinok annak idején Juscsenkóra szavaztak, mert úgy gondolták, egy nyugatorientált, az Európai Unió felé tartó Ukrajnában tiszteletben tartják a nemzetiségi és vallási jogaikat, de most már taszítja őket az ukrán soviniszták és nacionalisták serege, amely Juscsenko mögé sorakozott fel. Ugyanakkor a Pravda hangsúlyozza, hogy Juscsenko ukránosító nacionalista törekvéseit még a nyugati hatalmak sem támogatják, és idézi Viktor Juscsenko 2004-es ígéretét. Akkor az amerikai körútján megígérte az amerikai ruszin közösség vezetőinek, hogy a megválasztása után rögtön elismeri a ruszin kisebbséget, és mindenben támogatni fogja őket.


Talán a Regnum foglalkozik a legtöbbet a témával, amely Oleg Nemenszkij politológus elemzését közli az október 28-ai számában. A politológus megemlíti, hogy idén lesz 90 éve, hogy Magyarországon elismerték a ruszin kisebbséget, Ukrajnában pedig ez a folyamat még el sem kezdődött, sőt az ukrán politika a radikalizálódás felé taszítja a ruszin kisebbséget. Másrészről a nemzetközi közösség igényeit Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül, különösen akkor, ha célja az EU-tagság elérése. Kárpátalja pedig azért is fontos a nemzetközi közösségnek, mert jelentős tranzitútvonal. A szakértő alapvetően rokonszenvvel szemléli a ruszinok törekvéseit, és úgy véli, kívánságaik többsége összhangban áll a nemzetközi joggal. Az orosz ERR-Novosztyi is arról ír, hogy az ukrán kormány nem hajlandó szóba állni a kisebbségek képviselőivel, és ezzel radikális lépésekre provokálja őket. Ugyanakkor veszélyesnek tartják a ruszin kisebbség blöffjét. Az ukrán Zaxid hírportál tudósított arról a sajtótájékoztatóról, amelyet a Kárpátaljai Szojm vezetője, Dimitrij Szidor tartott. Szidor azt mondta: "mi már kilencven éve létezünk, de Ukrajna még csak tizenhét éves", és kijelentette, hogy a ruszinokat nem lehet megfélemlíteni. A sajtótájékoztató másik résztvevője, Jevgenyij Zsupan óvatosabban fogalmazott: "mi csupán a saját nevünket akarjuk visszakapni Ukrajnán belül. Mi nem vagyunk Ukrajna ellenségei." A From-UA ukrán hírportál részletesen taglalja a ruszin nép történetét, bemutatja a zászlóját, érveket és ellenérveket gyűjt egybe. A cikk szerzője ellenszenvvel figyeli Juscsenko azon nacionalista kijelentéseit, mint például "egy nyelv - egy név", és megjegyzi: "már csak azt kéne hozzátenni, hogy egy führer."


Ukrajna nehéz időszakot él át. Gazdasági és politikai válság, feszült viszony Oroszországgal, előrehozott választások, és most ráadásul még a kárpátaljai ruszinok is autonómiát követelnek. Kíváncsian várjuk az újabb fejleményeket.

A ruszin himnusz

Magyarul:

Kárpátalji ruszin népem

Elég volt az álomból,

Fölötted az ébredésre

Hívó harang most kondul.

Szabadon, békében

Éljen ruszin népem,

Ott lakozzék az igazság

És távol a háború.

Kék egünket ne búsítsa

Kérve kérjük, a ború,

Egész világ hadd hallja,

Hogy ez a nép óhaja:

Magasságos Úristen

Szent kegyelmed segítsen,

Adj ránk jobb jövőt itten.

Ruszinul:

Подкарпатскіъ Русины

оставте глубокий сон!

Народний голос зовет Bас:

Не забудьте о своъм!

Наш народ любимый

да живет свободный,

Oд него да отдалится

неприятелей буря,

Да согрієт справедливость

вже и руськоє племя!

Желаніє руськух вот,

Руський да живет народ!

Просим Бога Вышняго,

Да подержить руського,

и дасть въка лучшого!


Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ