RSS Feed

Elfelejtett királynők

Csontos Tibor - 2016. 06. 16. 17:00:21 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Elfelejtett királynők

Ezzel a címmel jelent meg Köves József könyve, melyben a szerző feldolgozza az első magyarországi szépségversenyek történetét Simon Böskétől (képünkön) Lampel Icán át Gábor Zsazsáig. Megtudjuk azt is, hogy Lampel Ica, aki 1932-ben lett Miss Hungária, Mészáros Antóniának, az ATV műsorvezetőjének az apai nagymamája volt. Az 1929. január 7-én a Színházi Élet szerkesztőségében megrendezett első Miss Hungária verseny arról is szólt, hogy tud-e az ország Trianon után valamilyen dicsős tettel, pontosabban szépségekkel előrukkolni.

Az első magyarországi szépségversenyt 1929. január 7-én rendezték.1920-ban Maurice De Waleffe, a Le Journal újságírója ugyanis elhatározta, hogy Franciaországban szervezi az első európai szépségversenyt. Arra kérve az országokat, küldjék el a maguk legszebb nőjét a Miss Europe döntőjére. Nálunk Incze Sándor, a legendás Színházi Élet alapító főszerkesztője vállalkozott a feladatra. Az 1929. január 7-én a Színházi Élet szerkesztőségében megrendezett Miss Hungária verseny ráadásul arról is szólt, hogy tud-e az ország Trianon után valamilyen dicsős tettel, pontosabban szépséggel előrukkolni. A versenyre olyan hatalmas tömeg volt kíváncsi, hogy a rendőrséget kellett kivezényelni a rend fenntartására. A zsűriben foglalt helyet többek között Incze Sándor, Beöthy László színigazgató, Brandenstein Albert báró, Hermann Lipót festőművész, Hegedűs Gyula színművész, Heltai Jenő, Zilahy Lajos írók, Iványi Grünwald Béla festőművész, Lengyel Menyhért író, Márkus Emília színésznő, Pekár Gyula kurzusíró. (Utóbbi atletikus termetű férfi volt, róla mintázta Strobl Alajos a Nemzeti Múzeum Arany János-szobor Toldi mellékalakját.) 

Simon Böske húszezer dollárja

Az első Miss Hungária versenyen kétszáztizennyolcan indultak, a győztes egy keszthelyi orvos lánya, a húsz éves, kereskedelmi iskolát végzett és korábban a keszthelyi Korzó Szépének, a Balaton Tündérének megválasztott Simon Böske lett, akit Párizsban még ugyanebben az évben Miss Europe-nak is kikiáltották. 
Húszezer dollárt, étkészletet, ruhákat kapott. A győzteseket elvitték a Riviérára, négylovas hintója közvetlenül a monacói hercegé mögött haladt, Cannes-ban jótékonysági rendezvényen vett részt. Itthon Klébelsberg Kunó köszöntötte, aki hosszú cikket írt a szépségversenyek fontosságáról a Színházi Élet karácsonyi számába Szépségnacionalizmus címmel. 
Szóba került az is, hogy kimegy Amerikába a Miss Universe világszépségversenyre. Miután azonban csak európai szépségek jelentkeztek a Miss Universe-re, ezért lefújták, és helyette csupán a Miss America cím viselője és Miss Europe, vagyis Simon Böske vetélkedett egymással. Holtverseny alakult ki, ezért megfelezték a győztesnek járó 50 ezer dollárt. – A szó mai értelmében nem számítottak celebeknek, akkoriban a szponzori szerződések sem voltak még divatban – magyarázza  a szerző, Köves József, a K.u.K. Könyv- és Lapkiadó ügyvezető igazgatója. – A szépségkirálynők jó házasságra szerették volna kihasználni e címüket, vagy filmszerep elnyerésére. Simon Böskének is ajánlottak filmszerepet, de nem fogadta el. Inkább férjhez ment Brammer Pál textil-nagykereskedőhöz. Később Böske kilépett e házasságból, és Jób Dániel, a Vígszínház művészeti vezetője vette el feleségül. Simon Böske 1970-ben, hatvanegy évesen hunyt el. 

Szeretném feleségül venni a feleségedet!

Az 1930-as Miss Hungária versenyt Papst Mária óbudai tinédzser lány nyerte, aki zárdában nevelkedett, és aki kevés híján apáca lett. Volt akkoriban egy legendás jósnő, Silbigen Boriska, aki például a húszas évek közepén megjósolta az olasz-abesszín háború bekövetkezését Ő kereste meg Papst Máriát, és megjövendölte neki, hogy megnyeri a Miss Europe szépségversenyt is, és jól megy majd férjhez. Az utóbbi valóban bejött, hamar férjet talált egy gazdag bácskai birtokos személyében, de emiatt már nem viselhette a Miss címet és Párizsba sem utazhatott ki az európai döntőre. Helyette a debreceni színésznő, Szaplonczay Éva lett a szépségkirálynő, ő ment Párizsba, de nem került a legszebbek közé. Annyi tudható róla, hogy színésznő lett, sok filmben játszott és magányosan halt meg Budapesten a hetvenes években. A szülővárosában temették el.
 – Ezek a szépségversenyek igazi társasági események voltak, a sajtó mindenről részletesen beszámolt – mondja a kötet szerzője. – Mindig januárban rendezték, és akkora volt az érdeklődés, hogy kinőtte a Színházi Élet szerkesztőségét és később máshol kellett megrendezni. 
1931-ben a húsz éves Tasnády Fekete Mária nyerte el a Miss Hungária címet, de Párizsban már nem nyert, viszont elhozta A legszebb mosolyú szépség címet. Nagyon sok filmben játszott többek között Jávor Pállal, Gózon Gyulával, Páger Antallal. Szerepelt az Édes mostoha (1935) Erdélyi kastély (1940), A beszélő köntös (1941) című filmekben is. A Németországban élő Duday Brunó producerhez ment feleségül, mígnem Radványi Géza, a Valahol Európában későbbi rendezője meglátogatta őket és közölte a férjjel: szeretném feleségül venni a feleségedet. Remek cím és filmötlet, mondd el a sztorit! – jegyezte meg erre a producer. Miután kiderült, hogy Radványi szándéka komoly, azt mondta: Vidd, a tied! Tasnády Fekete Mária nyolcvankilenc évesen halt meg Münchenben 2001-ben. 

Bikafül a díszpáholyban

A magyar szépségkirálynők történetében következett a tizenhét éves Lampel Ica, aki 1932-ben lett Miss Hungária, ezt a versenyt már a Royal Szállodában rendezték, erről az eseményről már a filmhíradó is tudósított. A pletykák szerint ezen indult Konkoly-Tege Melinda nevezetű lány is, Konkoly-Tege Miklós rokona, akit a magyar meteorológia megteremtőjének tartanak, és akiről azt tartják, ő Kádár János igazi apja. A saját birtokán épített fel egy kisebb meteorológiai intézetet és itt szolgált a Csermanek Borbála nevű cselédlány. Konkoly-Tege teherbe ejtette, majd elküldte Fiuméba, ahol Csermanek János néven megszületett a gyermeke. Csermanek János később Kádárra változtatta a nevét. Legalábbis így szól a legenda. - Lampel Ica a párizsi szépségversenyen negyedik lett, majd hamar férjhez ment, de elvált és új házasságot kötött – folytatja a történetet Köves József. -  Azt már a fiától, Mészáros Tamás újságírótól tudom, hogy utolsó munkahelye a Mezőgazdasági Kiadó volt. Egyébként a csinos Mészáros Antónia, az ATV műsorvezetője sokat örökölt az apai nagymama szépségéből. 
Gál Júlia a Royal Orfeumban szerepelt, onnan nevezett be az 1933-as Miss Hungáriára, amit meg is nyert. Az udvarhölgyeinek pedig Gábor Zsazsát és Radó Lilit választották. Gál Júlia már szépségkirálynőként kezdett tárcákat írni a Színházi Életbe, négy év múlva pedig könyve jelent meg. Párizsban sokan szavaztak rá a nemzetközi zsűriből, de ez kevés volt a győzelemhez. Mégis meghívták Spanyolországba, ahol bikaviadalra is elvitték. Az egyik legnevesebb torreádor, Ortega, a tudósítások szerint levágta a bika fülét és utolérhetetlenül kecses mozdulattal feldobta Gál Júlia páholyába. Állítólag ez volt a legmagasabb kitüntetés, ami földi halandót érhetett Spanyolországban. 

Gábor Zsazsa szüzessége

Ugyanebben az évben Incze Sándor bejelentette, hogy nem szervezi meg többé a magyarországi szépségversenyt, ám De Waleffe közölte, hogy magyar lány nem hiányozhat a Miss Europe döntőről.  Ezért a francia azt találta ki, hogy Franciaországban élő magyar lány induljon a versenyen. Így került  Gosztonyi Renée a döntőbe 1934-ben, a következő évben pedig Nagy Mária. A tizenkilenc éves Gábor Zsazsa is volt Miss Hungária, de erről csak onnan értesülhettünk, hogy egyetlen mondatban megemlíti az életrajzi könyvében. Gábor Zsazsáról szinte mindent tudunk, az utolsó hír az volt róla, hogy idén februárban ünnepelte kilencvenkilencedik születésnapját. – Miután sem magyar, sem francia lapokban nem találtam erről szóló híradást, az a gyanúm, hogy egyszerűen kinevezte magát Magyarország szépének – jegyzi meg Köves József, aki felidézi, hogy Gábor Zsazsa kilenc férje közül az első egy török diplomata volt, aki hazavitte magával, de Gábor Zsazsa még ekkor is szűz maradt. A sorsa azonban összehozta Kemal Atatürkkel, aki nem csupán Török Köztársaság megalapítója és első elnöke, hanem Gábor Zsazsa szüzességi skalpjának megszerzője is volt.  
1938-ban, a háborús idők kezdetekor Európa-szerte befejezték a szépségversenyek rendezését, legközelebb 1948-ban szerveztek szépségvetélkedőt. - A háború után Magyarországon először budapesti és siófoki selejtezők után Balatonföldváron élesztették újra Miss Balaton elnevezéssel, ezen az eseményen én is ott voltam – mondja a kötet szerzője. – A zsűri elnöke Kisfaludy-Stróbl Zsigmond volt, de egy másik szobrászművész, Pátzay Pál is ott ült a zsűriben. A Miss Balaton címet egy Boday Margit nevű lány nyerte el, a harmadik a későbbi színésznő, Tímár Éva lett. Érdekesség, hogy a nézők között ott volt Szaplonczay Éva és Lampel Ica is.
A kötet a K.u.K. Kiadó gondozásában jelent meg. 




Fotó: mult-kor.hu
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ